Tegnap este, miután eljátszottam a Lidlben a tojástörés a kasszánál című komédiát, hazajöttem, vettem egy nagy levegőt, és felhívtam a telefon szolgáltatót, hogy lemondjam az előfizetésedet. Több, mint fél éve fizetem a süket telefonod díját, ami Bogi szekrényében lapul. Nem tudjuk bekapcsolni, mert nem tudjuk a PIN kódot.

A búcsúztatódra meg akartuk hallgatni a csengőhangod, de nem ment. Szerencsére eszünkbe jutott, mi volt az a zene, ami akkor szólt, amikor a telód azt írta ki: Édesem.

Azután csak nem mondtam le. Nagyon kedves 50-es férfi volt az operátor. Türelmesen megvárta, ameddig el tudtam mondani miért akarom, illetve nem akarom megszüntetni az előfizetésedet. Megkaptam a PUK kódot, amit elküldtem Boginak. Persze, nem ütötte be egyedül. Azt mondta megvár vele, majd együtt.

Egyébként nem tudom jó ötlet-e megtartani a számodat. A telefonod úgysem marad, hiszen nagy nyomógombos öreg teló, amivel egy nyomással tudtál mind a négyünktől automatikus segítséget kérni. Rá is hoztuk a gyerekekre a szívbajt, amikor kipróbáltuk. 

Te, már nem kérsz tőlünk segítséget. Ha, meg mi kérünk tőled, ahhoz nem kell telefon.

Pünkösd van. Tegnap nappalos voltam, ma meg éjszakás leszek. Elfelejtettem bevásárolni az ünnepre, ezért munka után beszaladtam a Lidlbe, hogy vegyek legalább kenyeret. Tudod, hogy utálok főzni. Attól jobban csak vásárolni, amit részben neked is köszönhetek. Ha együtt mentünk folyton összevesztünk. És nem azon, hogy megvegyek-e valamit, vagy ne, hanem a kocsi tolásán. Vagy valakinek nekitoltad, de, ha hozzám ért véletlenül valaki rögtön a védelmemre keltél. Folyton kerested a konfrontációs lehetőségeket. Jobbnak láttam kizárólagossá tenni neked ezt a feladatot. Amíg tudtad csinálni, szívesen is tetted. Az akciós újságok lettek a kedvenc olvasmányaid, és napra, órára képben voltál hova, miért érdemes menni.

Most meg, magamra, ha lehet fokozni még inkább terhemre van a főzés. Illetve nem is az, hanem a mennyiség. A régi nagy edényekhez vagyok szokva, meg a nagy adagokhoz. Ma először rakott krumpliban gondolkodtam, de hova vegyek meg 5 kiló krumplit, amikor 3 szem is elég? Azután azt gondoltam, legyen tojásos nokedli. Azt szeretted te is. De, jobban belegondoltam mennyi lisztből kell egy főre nokedlit kikeverni? És mennyi marad a tálban, a fakanálon, meg a szaggatón? Meg különben is utálom elmosni a nokedlis edényeket. Akkor bizony jó lesz a rántotta is.

Benéztem a hűtő aljába egy kis hagymáért, hát találtam még zöldségeket. Így most ilyen lett a tojásos nokedlim.

A neve pedig tojásos nokedli a hűtőből Sándorné módra.

Azért nem csalódnál bennem, meg a mennyiségben. Legalább 4 embernek elég lenne ennyi kaja. De, hogy nem mártanád bele a kanaladat az is tuti! Lehet, még mindig neked főzök? Vagy az a legrosszabb, hogy nincs kinek?